<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>fiatalság - bolondság</provider_name><provider_url>https://faelivrin.cafeblog.hu</provider_url><author_name>faelivrin</author_name><author_url>https://faelivrin.cafeblog.hu/author/faelivrin-2-2/</author_url><title>nehéz kezdet</title><html>&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 9px&quot;&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&nbsp;vannak pillanatok az életemben, amikor úgy gondolom, szeretném kitárni a világnak az érzéseimet. szeretnék kitörni, de nem merek.&lt;/SPAN&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;aztán a következő pillanatokban már azon gondolkozom, mennyire is ismerem önmagam. semennyire. mennyire ismernek akkor mások? talán jobban, mint én saját magam. vagy csak próbálkozom elfogadtatni magam olyannak, amilyen szeretnék lenni, ezzel az álarcommal lettem kiismerhető, de ha levenném, teljesen más ember lennék. néha ezt érzem.&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;ellentétes érzések kavarognak bennem olykor. mindig. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;beteg voltam. akkor sokat kellett feküdnöm, olvastam, zenét hallgattam, gondolkoztam. írtam. mert azt szeretek. álmodoztam. &lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;olyan csodálatos, hogy megvan az a képessége mindenkinek, hogy tud nem valós dolgokon töprengeni, kitörni a való életből, elmenekülni a saját világba, ahol minden problémamentes, szép, lila.. ahol az és akkor történik, amikor mi akarjuk.. és hogy ennek segítségével kicsit el tudunk vonatkoztatni a hétköznapoktól, és -én legalábbis úgy gondolom - felhőtlenül boldogok lehetünk.&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&quot;ne képzelegj, gicám, sosem fognak akkor megtalálni itt, a földön..&quot;&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&quot;álmodozz, ameddig akarsz. ez az egyik legjobb dolog, ami történhet velünk.&quot;&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&quot;bárcsak még mindig tinédzser lehetnék, tudnék álmodozni.. ez mostmár nem megy, túl sok az itteni problémám.&quot;&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&quot;héééhahó, ébredj. már megint nem figyelsz.. sosem figyelsz rám.&quot;&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;és olyankor elbambulok. nézek ki a fejemből, a körülöttem lévő zaj megszűnik, semmire nem emlékszem, csak az álmaimra. így nőttem fel..&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;kis, képzeletbeli barátommal, babival. sokszor a tükör mellett, szemben vele, beszélve magamhoz. rajzokkal.. történetekkel.. kinderfigurákkal. közben pedig a élehető legjobban éreztem magam, emlékeimben is olyan furcsa, mesebeli világba térek vissza.&lt;/SPAN&gt;&lt;BR&gt;&lt;BR&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;blogolni nem is olyan könnyű.. megfelelni&nbsp;sem könnyű, igaz azt nem is szeretnék. saját örömömrehoztam létre ezt a blogot, mert habár rendszeresen írok naplót, a lehető legnagyobb titokban, szeretem, ha azért olvassák is a gondolataim. &lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;FONT size=2&gt;&lt;STRONG&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px&quot;&gt;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 13px; COLOR: #800099&quot;&gt;&quot;-mutass egy embert, ki nem kerget álmokat, s mutatok neked egy boldog embert. -ám az ember igazán csak álmában szabad, így van ez, s örökké így marad.&quot;&lt;/SPAN&gt;&lt;/STRONG&gt;&lt;/FONT&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;BR&gt;&lt;BR&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>